Az a baj, hogy a meccset nem helyzetekre játsszák. Mert akkor azt hiszem, a legfanatikusabb Femina szurkerek is elismernék, hogy nyertünk. De a táblán, a mérkőzés végén ez állt: HAZAI: 0-0 VENDÉG. Mindkét csapatnak nagyon kellett a három pont, azaz mindkettő veszített kettőt vagy nem nyert hármat …vagy kiharcolt egyet, vagy idegenből elhozott, vagy otthon tartott.. szabadon választható, de a képlet végén az eredmény X=1. Nagy lépés az emberiségnek, de kis lépés nekünk, ha szeretnénk „oda” érni az alapszakasz végére. ( Oda = az MTK-hoz és a Fradihoz ).
Az első félidőben akadtak lehetőségek, de sajnos mind kimaradtak. Tudtunk dominálni, tudtuk az akaratunkat a házigazdákra erőltetni, tudtunk küzdeni, Tudtunk jól védekezni, tudtunk sokat futni…de nem tudtunk GÓLT lőni. A mezőnyfölényért cserébe a szünetben nem kaptunk semmit ( a BÜFÉ is zárva volt) de a második etapban a szerkezetváltásban bizakodtunk…egy darabig…később szemeinket az égre…majd a közeli templomtornyokra vetettük…de, hiába. Nem sikerült kiimádkoznunk a győzelmet. A hazai kapufa se bennünket segített, de az is igaz, hogy a vége felé, másr kissé „fejetlenül” támadtunk és kockáztattunk, így a Feminának is adódott lehetősége a kontrákból.
