MÁS TOLLÁVAL…
Más tollával ékeskedni… tartja a mondás, nem éppen „pozitív” dolog. De mit tegyen a helyi „tollász” ha elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen az eseményen, mégis szeretne valami korrekt beszámolót írni a csapat honlapjára. Pláne mit tegyen, ha az éppen aktuális ellenfél főnöke véletlenül aranytollforgató újságíró, ráadásul női foci szakon tanár az élet újságíró iskolájában?! Ezen gondolkodtam éppen és döntöttem! Előbb a Ctrl C ….majd Ctrl V kombinációt alkalmaztam a klaviatúrámon és a mérkőzés leírása máris ebben a cikkben termett, remélem Dénes András utólagos engedélyével!
„Nem kezdtünk rosszul, de az első félóra egyértelműen az Astráé volt. A hazaiak jobban futballoztak, gyorsabban is, a mieinket azért kicsit fogta a nagycsapat fóbia. Talán ennek is tudható be, hogy az Astra már a 12. percben vezetett: Megyes Ági belőtt labdáját Godvár Kati szemre is szépen vette át, majd kilőtte a bal alsó sarkot. A gól után nehéz percek következtek, nincs rá szó, kicsit megijedtünk. Szerencsére azonban a „rózsaszín párducok” helyzetei kimaradtak, illetve Grétisasunk is fogta, amit csak lehetett. Volt azután, amit nem lehetett, a 30. percben a mezőny legjobbja, Benkő Móni szép átlövéssel növelte a hazaiak előnyét. A meccsnek ebben a szakaszában már szórványos ellentámadásokra is futotta, ezért is fájó, hogy a fordulás előtt még egy gólt kaptunk: Godvár Kati lapos, erős szabadrúgása Mayer Dalma lábáról vágódott a hálóba. Kintről úgy látszott, Grétisas rajta volt a labdán…
A második félidő kiegyenlítettebb futballt hozott. Bár az Astra győzelme nem forgott veszélyben, játékban is partnerek tudtunk lenni, sőt, ha darabra lajstromozzuk a helyzeteket, abban talán jobban is áll(t)unk. Ami a gólok számát illeti, ott 1-1 a második félidő eredménye: előbb az előrehúzódó Molnár Judit növelte az Astra előnyét, majd a lefújás előtt nem sokkal Dénes Dorka váltotta gólra az egyéni megugrása végén ellene elkövetett szabálytalanság miatt megítélt tizenegyest.”
A magam részéről sikerült még két említésre méltó momentumot „összeszedni” a szemtanúktól és, hogy igazságos legyek , mindkét oldalra jut belőle. Az egyik jelenetben két Astra játékosnak is sikerült 3 másodpercen belül fejjel eltalálnia a felső kapufát – ami mindenképpen csúcs a hazai Nb1-ben – míg a mérleg másik oldalára egy büntető gyanús szituáció kerül, amikor is kapusunk „gyanús” körülmények között ütközött a Hegyvidék támadójával a tizenhatoson belül…
Komolyan mondom, csak örülhetünk annak, hogy azt látjuk, egyre több az olyan csapat az élvonalban, akiket nem lehet félvállról venni. Ez jót tesz a sportágnak és nem mellékesen, ez jót tesz nekünk is, hisz nagyobb erőbedobásra ösztönöz.
Korcsogh Orsolya ( Hegyvidék SE ): „Az volt a célunk, hogy amit jelenleg tudunk, azt próbáljuk beletenni a játékunkba, és helyt álljunk a nálunk erősebb csapat otthonában. Nincs miért szégyenkeznünk, tisztességgel tettük a dolgunkat. Tovább dolgozunk azért, hogy csökkentsük a ma még kétségtelenül meglevő különbséget, ami a két csapat között van. Gratulálok a játékosaimnak, helytálltak, mindent megtettek azért, hogy jó eredményt érjünk el.”
Dombó János : Azt gondolom, hogy a mérkőzés képe alapján reális eredmény született. További sok sikert kívánunk a Hegyvidéknek!
RÓZSASZÍN TOLL (ipi-apacs)