Le a kalappal a lányok előtt, mert amit hétről-hétre előadnak, az komolyan mondom: Világszám! Jöhet bármilyen probléma, akadály, nehézség, ők – mint valami jó bűvészek – mindig előhúznak valamit abból a híres kalapból. Ha mondjuk az egyikük ( nem mellesleg az egyik legjobb góllövőjük ) súlyos szalagszakadásos sérülést szenved ( jobbulás Zágor Detty! Veled vagyunk! ) vagy esetleg bárkinek aznap nem megy, akkor – csodák-csodája – egy újabb „meccsemberét” varázsolnak elő.
Természetesen, már az sem volt hétköznapi dolog, hogy egy ilyen mérkőzésre mindössze 7 (hét ) mezőnyjátékossal érkezett a csapat ( hiányzók: Zágor Detty, Benkő Móni, Godvár Kati ) és ráadásul ebből is hárman ( Szabó Bogi, Jakab Kata, Nagy Anett, ) hétfőn még a maródiak listáján szerepeltek. De jött az első mutatvány és aki előadta az nem más mint Hajba Ferenc ( alias: Frenki ) aki két nap alatt csodát tett, és „mérkőzésállapotba” hozta a szereplőket. De az sem természetes szerintem a mai világban, hogy hétköznap 4 órás utazást, hajnali hazaérkezést bevállalva ( az utazási költséget már nem is említem ) sok SZURKOLÓ is elkísérte a csapatot Kiskunfélegyházáról.
A mérkőzés óriási tempóban kezdődött el. Nem volt tapogatózás, az ETO rögtön az elején nekiugrott ellenfelének, és megpróbálta dűlőre vinni a dolgot. Az Astrát az első pillanatban meglepte ez, és kissé elbizonytalanította. A győri nyomás hamar góllá érett, Csepregi Gabriella egy egyéni akcióból talált be. A remek kezdés után a házigazdák mindent megtettek azért, hogy a második góljukat is bepréseljék a vendégek kapujába, de ekkorra már rendezte a védekezését a félegyházi gárda. Sőt, Nagy Anett révén ( nálam a meccs embere ) 2 perc alatt fordítani tudott a Bulls. Ebben a „mutatványban” aztán minden benne volt, a rutin, az évek, és az elmúlt két évtized egyik LEGJOBB Magyar játékosa mutatott be egy „csodát a parketten”. A két gól érezhetően megfogta a házigazdákat és kiegyenlítetté vált a játék. Mindkét kapu folyamatosan veszélyben forgott a nagyiramú mérkőzésen. Ekkor Szekér Anita csatlakozott a góllövőkhöz, egy nem akármilyen góllal. Bizony, ha férfi mezőnyben született volna, sokáig ismételnék a DIGI-Sporton ( reméljük most sem lesz ez másképpen, hisz a televízió stábja forgatott a helyszínen!) A félidőben tehát 1-3 a vendégeknek.
A szünet után a Rába-ETO megpróbálta a majdnem lehetetlent, ( mert 4-5 gólt nem kapott az Astra – talán még sohasem ) és Jakab Réka góljával ismét felélesztette a már kialudni látszó tüzet a zöld-fehérekben. De az Astra Bulls ismét „megvolt” védekezésben, sőt a hatalmas iram miatt kezdett fizikális fölénybe kerülni a házigazdákkal szemben. Az utolsó 8 percben aztán ez kézzel foghatóvá vált a pályán is, Pincze Gabriella és a mesterhármast jegyző Szabó Boglárka jóvoltából. Így a vége 2-7 lett, de aki azt gondolná, hogy ez egy sima meccs volt, az óriásit téved. Az Astra Kiskunfélegyházi Bulls megérdemelten jutott a Futsal Magyar Kupa döntőjébe és a Rába ETO- nak sincs semmi szégyenkeznivalója. A szépszámú közönség jól szórakozott és mi ismét bepillantást nyerhettünk a most már híres Dombó János féle receptkönyvbe : végy jól motiválható, labdaügyes és jó fizikai adottságokkal rendelkező játékosokat, keverj közéjük két nagyon jó kapust, a fiatalok mellé tégy csipetnyi idősebbeket, olyanokat akik még mindig képesek egyedül eldönteni mérkőzések sorsát, és persze jó szakácsként tudj, ebből az alapanyagból, hétről-hétre valami mást kifőzni. Jó étvágyat!
Az Astra Cirkusz csillagai: Vincze Anikó, Pincze Gabriella, Molnár Judit, Dombai Nagy Anett, Szekér Anita, Oláh Erika, Szabó Boglárka, Jakab Kata, Szabó Nóri, Megyes Ágnes.
A mérkőzés jegyzőkönyve.Kattints!
