A nyolcvanas években szinte minden háztartásban lehetett találkozni a Hajdúsági Iparművek termékeivel, mosógépet,később centrifugát,porszívót gyártottak. A nap folyamán már volt egy döntő melyet szintén hajdúsági csapat ellen vívtunk. Dombó János Csapata idén már nem védhette meg bajnoki címét, melyet mostani ellenfelünk szerzett meg, története során először. Akár hazai pályán, akár idegenben, a Hajdúböszörményi TE elleni mérkőzések minden esetben presztizscsatának nevezhetőek. Ezen a mérkőzésen sem volt hiány izgalomból, ellenfelünk vezetett, mi szinte azonnal egyenlítettünk. A félidőben 3-3 állt a KÉSZ Aréna eredményjelző tábláján, góljainkat Godvár Kati, Halászi Kinga és Nagy Anett szerezték. Lehetett volna más is az állás, de néhány másodperccel a félidő lefújása előtt néma maradt a játékvezető sípja miután szerintünk Nagy Anettet szabálytalanul szerelték a büntető területen belül.
Rémálom szerűen kezdődött a második játékrész, miután ellenfelünk negyedszer is megszerezte a vezetést. Nálunk kimaradtak a helyzetek, ellenfelünk kapujában Torma Lilla parádézott, mondhatjuk úgy, lehúzta a rolót. Egyre több lett a fáradság a pályán, nem csak a játékosoknál, ami rányomta bélyegét a mérkőzésre. Újabb böszörményi találattal már kettővel mentek a vendégek, ami azért is szomorú volt, mert Lányainknak a döntetlen is elég lett volna a bajnoki ezüsthöz. A mérkőzés utolsó perceiben hiába tettek mindent egy lapra fel Lányaink, semmi sem akart sikerülni, míg ellenfelünk hatodjára is eredményes volt. Astra-Hajdúböszörményi TE 3-6,, mely azt jelentette, hogy idén bronzérmes lett Dombó János Hölgykoszorúja a HTE és a Szekszárd csapata mögött. Bár a mérkőzés viharos körülmények között ért véget, vezetőedzőnk higgadtan nyilatkozott a mérkőzést követően:
Dombó János:”Az ország legerősebb keretű csapata volt az ellenfelünk, elkerülhető gólokat kaptunk, a mérkőzés nagy részében domináltunk, de a helyzetek befejezésénél a koncentrációba hiba csúszott. A Szekszárdot pontban utolértük a bajnokság végére, kis nüanszokon múlott az ezüstérem. Ha a játékoskeret jövőre együtt marad, akkor még szebb eredményt érhetünk el.”
Nem szeretjük a Hajdúkat…
