A csapatfotón mindenki mosolyog ugyan, de nem volt ez a győzelem annyira gömbölyű. Déli napsütésben, műfüvön mondjuk még az afrikai csapatok is bepunnyadnának, de ilyenkor lehet megmutatni, hogy bár szenvedve, de hozni tudjuk a kötelezőt.
A mérkőzésen jórészt az történt amit szerettünk volna, de ha mégis valami hiba csúszott a „rendszerbe”, akkor Kovács Dia, a tőle megszokott magabiztossággal segített be. Fogl Kati hála a jó égnek elhozta a góllövő cipőjét ( igaz csak az egyik felét ), hisz ha nyolcat rúg, akkor se szólhattak volna semmit a házigazdák. Volt kézilabdás jelenet is a mérkőzésen, hisz az egyik gólunk után, a védőink még pacsiztak a félpályánál a gólpasszt adó játékossal, miközben a Hegyvidék éppen gólt szerzett, és kozmetikázta az eredményt. Abban megegyezhetünk, hogy a rájátszás ( és kupa ) szerda-szombat ritmusában kissé megfáradt csapat benyomását keltettük, de még így, ötvenszázalékosan is magabiztos győzelmet arattunk. Így két győzelem után, szerdán a Viktóriát fogadjuk, ahol reménykedünk abban, hogy jobb játékkal rukkolunk elő. Így legyen.
