Parázs kis összecsapásra került sor vasárnap 14,00 órakor – végre hazai pályán – az ASI-Vízművek csapata ellen, ahol hozzánk hasonlóan több, egykori nagypályás csapatban játszó lány szerepelt. Az egykori válogatott játékos – volt csapattársam, számomra példakép és „ikon” Kiss Lászlóné – által felkészített vendégek a tavasz folyamán sorozatban nyerik mérkőzéseiket, így tudtuk, hogy egyre jobb formában játszanak. Az őszi fordulóban csak egy öngóllal sikerült nyernünk 2-3-ra, de már ott is látszódott, hogy az ASI lányait nem lehet félvállról venni.
Ennek megfelelően a legelső perctől kezdve egymásnak estek a csapatok és felváltva veszélyeztették a kapukat. Az ASI leginkább gyors csatáraira épített, több alkalommal próbálták védőink mögé berúgni a labdát és gyors csatárainak köszönhetően gólhelyzetet kialakítani. Védelmünk elég „szellős” üzemmódban működött és – hogy összeszedjük magunkat – az ébresztő gólt a 19. percben a vendégek szerezték meg, Kiss Tímea lépett ki a védők között és talált a hálóba. Csapatunkra általában két dolog jellemző: vagy rúgunk egy gólt és megnyugszunk, vagy kapunk egyet és felébredünk. Nos, most utóbbi történt… bár sajnos volt, akin még ez sem segített. Az Astra minden csapata mentálisan elég erős, ezért egy percig sem fordult meg a fejünkben, hogy a három pontot ne tartsuk otthon. Az egyenlítő gólra a 35. percig kellett várnunk, amikor Molnár Judit indításával Tóth Ágnes lépett ki üres területre, bár az ellenfél védője épp utolérte, de még estében kapura tudott lőni, a labda a vendég kapus kezei között a hálóba jutott (1-1). Mindkét csapat tovább rohamozott, de öt perc múlva a játékvezető véget vetett az első félidőnek. A vendégcsapat edzője jelezte neki, hogy a mérkőzés 45 percig tart, de ennek ellenére nem folytatódott a játék.
A második félidőben átálltunk egy 3-4-2-es felállásra, mert leginkább középpályán kellett a labdákat összeszednünk. Az 51. percben a fiatal Koch Fruzsina lépett volna ki a védők között, de egy határozott mozdulattal a földbe döngölték, így büntetőhöz jutott csapatunk. A labda mögé Fogl Kati állt, aki higgadtan passzolta be a labdát a bal alsó sarokba. Szemmel láthatóan kicsit megtörte a vendégcsapat lelkét vezető gólunk, de ennek ellenére mindkét csapat tovább rohamozott. A 63. percben ismét góllá érett támadásunk, a mindössze 17 éves Bors Ivett lőtt jobb oldalról kapura, a lövés megpattant az ASI-s Gulyás Tímea hátán, és irányt változtatva zúgott be a hálóba (3-1). Ezután Fogl Katinak sikerült újabb találatot szerezni a 60. percben, amire az ASI 5 perc múltán válaszolt Kiss Tímea ismételt találatával, jelezve azt, hogy ők sem adták még fel a mérkőzést. A gólok felváltva estek, mert ismét Matu köszönt be a 69. percben, beállítva ezzel az 5-2-es végeredményt.
A játékvezető hármas sípszava ismét korábban jött a kelleténél (40 percnél lefújta), ezért a mérkőzés végén a vendégcsapat edzője felháborodottan jelezte, hogy ezért óvni fog. A mindössze 18 éves játékvezető elmondása szerint a szabályzatot a mérkőzés előtt átnézte és abban 2 x 40 perces játékidőt olvasott, ezért ennek megfelelően vezette le a mérkőzést. Megjegyzem, hogy több esetben is előfordul, hogy a játékvezető a játékosoktól mérkőzés közben kérdezi meg, hogy hány perces egy félidő?
A mérkőzés után azt mondtuk, végre egy hajtós, brusztolós mérkőzésen vagyunk túl, az eddigi könnyebb meccsek után, örülnénk, ha minden mérkőzés legalább ilyen színvonalú lenne, mert csak ez visz előre.
ASTRA HFC. – ASI-Vízművek: 5-2 (1-1)
Vezette: Stelcz Ádám (Szingajevszkij Julian)
Góllövők: Tóth Ágnes, Fogl Katalin (3), illetve Kiss Tímea (2), Gulyás Tímea (öngól)
ASTRA HFC: Bocsárdi –Borhi, Fodor, Bozsó – Tóth – Bors, Koch, Molnár – Szabó, Fogl. Csere: Kisvári, Győző.
Tóth Ágnes ASTRA HFC.: Nagyon jó iramú mérkőzést játszottunk, rangadóhoz méltó, hajtós meccs volt. Kiss Lászlóné munkája látszik az angyalföldi lányokon, úgy látom, sikeresen adja át hatalmas szakmai tudását, további sok sikert kívánok nekik, megérdemelnék, hogy a bajnokság végére felérjenek a dobogóra.
Tóth Ágnes
