MÁR SZOMBATHELYEN IS A RÓZSASZÍN A TREND!
Azt hiszem rossz utazók vagyunk, hisz az utóbbi két idegenbeli meccsünkön az első félidőben még a buszon maradtunk. Legalábbis fejben. 45 percnek és a szünetnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elkezdjük azt a tevékenységet, amiért Szombathelyre érkeztünk.
A FUTBALLT. Igen így csupa nagybetűvel, hogy miért, azt azonnal magyarázom.
A történet ott kezdődik, hogy kifutottak a mezek és a testek és megpróbálták felvenni a versenyt a legprofibb hazai klub a Viktória Trend Optika ellen. A fél tucat válogatottal és hazai környezetben kiálló csapat természetesen azonnal óriási elánnal esett nekünk és a játék a mi térfelünkön folyt. Folyamatos védekezésre kényszerültünk és ennek következtében egyre másra végezhették el a szombathelyiek a szabadrúgásokat a tizenhatosunk környékéről. Az egyik be is akadt de ezzel nem állt le a henger és nem sokkal később szögletből is eredményes volt a vas megyei csapat.
Persze közben előttünk is adódtak helyzetek, de sajnos ekkor még azok kimaradtak, pedig úgy kellett a gól mint egy falat kenyér, mivel tudjuk evés közben jön meg az étvágy. De éheztünk tovább ( gól ínség ) és helyette a szünetig egy kavarodás után még kaptunk egyet.
A félidőben aztán kezdődött a nagy mutatvány. Dombó János egyesítette a testeket az agyakkal és pluszba összekapcsolta az ASTRA SZÍVVEL, így már a valódi csapat futott vissza a zöld gyepre és némi szerkezeti változtatás után, minden a helyére került.
Innentől a legek mérkőzését játszottuk, hisz talán először álltunk fel háromgólos hátrányból, Benkő Móni először fejelt gólt életében, Nagy Anett ennyire még talán sosem volt vezére a csapatnak, Megyes Ági és Molnár Judit így még nem zakatolt, Fogl Kati belőtte a helyzeteit, Kovács Klau mindent hárított, Jakab Kata és Szabó Bogi a középpályán igazi vízhordók voltak és megmutatták, hogy itt az új generáció, Pincze Gabi ismét A BELSŐ VÉDŐ volt, Kakuszi Adri és Vidács Kriszta érett játékosokká váltak a második 45 percre.
A játék képe alapján, akár több is lehetett volna és a csapatok közötti fizikai különbségek még a hazai drukkereknek is szemet szúrtak. Ennél szebben nem búcsúzhattunk ettől a szezontól idegenben, de maradt még egy mérkőzés, az utolsó hazai. Mi szurkolók ott is jó meccset szeretnénk látni! Reménykedünk!
jakabzsolt
