MÁR SZOMBATHELYEN IS A RÓZSASZÍN A TREND!

 

Azt hiszem rossz utazók vagyunk, hisz az utóbbi két idegenbeli meccsünkön az első félidőben még a buszon maradtunk. Legalábbis fejben. 45 percnek és a szünetnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elkezdjük azt a tevékenységet, amiért Szombathelyre érkeztünk. 

 

A FUTBALLT.  Igen így csupa nagybetűvel, hogy miért, azt azonnal magyarázom.

 

A történet ott kezdődik, hogy kifutottak a mezek és a testek és megpróbálták felvenni a versenyt a legprofibb hazai klub a Viktória Trend Optika ellen.  A fél tucat válogatottal és hazai környezetben kiálló csapat természetesen azonnal  óriási elánnal esett nekünk és a játék a mi térfelünkön folyt. Folyamatos védekezésre kényszerültünk és ennek következtében egyre másra végezhették el a szombathelyiek a szabadrúgásokat a tizenhatosunk környékéről.  Az egyik be is akadt de ezzel  nem állt le a henger és nem sokkal később szögletből is eredményes volt  a vas megyei csapat.

 

Persze közben előttünk is adódtak helyzetek, de sajnos ekkor még azok kimaradtak, pedig úgy kellett a gól mint egy falat kenyér, mivel tudjuk evés közben jön meg az étvágy. De éheztünk tovább ( gól ínség )  és helyette a szünetig  egy kavarodás után még kaptunk egyet.

 

A félidőben aztán kezdődött a nagy mutatvány.  Dombó János egyesítette a testeket az agyakkal és pluszba összekapcsolta az ASTRA SZÍVVEL,  így már a valódi csapat futott vissza a zöld gyepre és némi szerkezeti változtatás után, minden a helyére került.

Innentől a legek mérkőzését játszottuk,  hisz talán először álltunk fel  háromgólos hátrányból,  Benkő Móni először fejelt gólt életében, Nagy Anett ennyire még talán sosem volt vezére a csapatnak,  Megyes Ági  és Molnár Judit így még nem zakatolt,  Fogl Kati belőtte a helyzeteit, Kovács Klau mindent hárított, Jakab Kata és Szabó Bogi a középpályán igazi vízhordók voltak és megmutatták, hogy itt az új generáció, Pincze Gabi ismét A BELSŐ VÉDŐ volt, Kakuszi Adri  és Vidács Kriszta  érett játékosokká váltak  a második 45 percre.

A játék képe alapján, akár több is lehetett volna és a csapatok közötti fizikai különbségek még a hazai drukkereknek  is szemet szúrtak.  Ennél szebben nem búcsúzhattunk ettől a szezontól idegenben, de maradt még egy mérkőzés, az utolsó hazai. Mi szurkolók ott is jó meccset szeretnénk látni! Reménykedünk!

 

 

jakabzsolt

 

 

 

A mérkőzés jegyzőkönyve

Vélemény, hozzászólás?