Napfény és halidéj! Ezt ígérte az az utazási iroda aki a Csepel – Vasboldogasszony buszjáratot üzemeltette és be is tartotta a szórólapjára kiírt reklámszöveget. Igaz ők máshogy értelmezték, mert a NAPFÉNY ( ez nem tőlük volt ez ingyen áradt felülről nagyon ) az volt de LÉGKONDI ( a nyár végének legmelegebb napján ) NEM és a busz tényleg olyan lassan haladt – HALID ÉJ- ( értsd HALAD ÉJJEL ) hogy majdnem hajnalban érkezett vissza a társaság. Na de ami közötte volt, az kitűnő programnak ígérkezett.
Emlékszem régen mennyire örültünk ifistaként, ha a NAGYCSAPAT előtt játszhattuk a meccseinket. Az öregek persze nem annyira vették a lapot, hisz így nekik órákkal korábban kellett indulniuk, de cserébe láthatták a jövőt! Ez a RETRO filing ütött meg amikor megtudtam, hogy most is így lesz és az U17 együtt utazik a FELNŐTT csapattal. A kalandos utazás után először a fiatalok mutathatták meg, hogy akik éjjel királynők azok nappal is jó teljesítményre képesek. Neki is álltak rendesen és nagy mező(ny) fölényt alakítottak ki, de az első félidő nem a gólokról szólt. Így is mentünk egyel az első etap után és Pintér Vió jóvoltából (mesterhármas) a vége egy négyes lett, mivel a nappal is aktívnak mutatkozó Kancsár Evelin is letette a névjegyét . Nem utolsó sorban szeretném kiemelni Újszászi Heni nevét, aki az utóbbi időben rendszeresen kiemelkedően teljesít a védelem közepén.
A NAGYCSAPAT délután négykor kezdett a legnagyobb kánikulában és itt sem volt légkondi és látható volt, hogy az utazás, a várakozás alaposan „megnyomta” a csapatot. Ettől függetlenül kemény küzdelem zajlott a pályán puha labdával, amit többször is nehezményeztünk, így végül lecserélték egy félkeményre. A nagy meleg tompította az agyakat, lassította a tempót és nem alakult ki folyamatos játék, de elmondható, hogy mezőnyfölényt tudtunk – szó szerint- kiharcolni. Voltak olyan játékosok, akik merőben új taktikai elemekkel lepték meg Dombó mestert, aki rájött arra, hogy a „jó pap is holtig tanul” és ennek szellemében a szünetben prédikált és átszabta a csapatot, mert több hitet várt a lányoktól és mint tudjuk a hit cselekedetek nélkül halott.
A szünet után – mint már annyiszor- megvilágosodtak a lányok és elkezdett működni a dolog és ha lassan is de beindult a gépezet. Az őskáoszból kezdett teremtett és tudatos rend lenni és mivel tudjuk, hogy a „ rend a lelke mindennek” helyükre kerültek a dolgok. Szabó Bogi előrelépett így eredményesebb lett , Benkő Móni is hozta a mostanában szokásos gólját, Fogl ha keres akkor azért általában talál és a végén még egy öngóllal is segítettek nekünk a hazaiak Szekér Anita és Megyes Ági hathatós közreműködésével. Sajnos „Lukinyulat” nem sokkal később sérülés miatt le kellett cserélni és egy újabb U17-es játékos kapott lehetőséget az NB1-ben Merész Mercédesz személyében, aki élt is a lehetőséggel és nagyszerűen mutatkozott be.
Aki csak a végeredményt látja, azt is gondolhatja sima meccs volt, de aki látta tudja, nem adták ingyen a győzelmet. A két csapat remek viszonyát jelzi, hogy meg tudták egy utazással oldani a két mérkőzést, ami a mai viszonyok mellett óriási spórolás a vendég csapatnak. Sportszerű dolog volt ez a vendéglátók részéről. Továbbra is nagyon rövid a padunk, nagyon hiányzik Nagy Anett, Sebestyén Györgyi érett játéka, ezzel ellentétben az viszont jó hír, hogy a kapuban Oláh Erika profi hozzáállása miatt óriásit fejlődött és emellett egyre többen találják meg a góllövő cipőjüket ( ma éppen Szabó Bogi ) így bízhatunk abban, hogy valakinek éppen jó napja lesz és hozza az adott meccset. Továbbra is kérdés azonban, mennyire lesz elég ez az MTK és a Viktória ellen.
Dombó János: Egy harcos, küzdős Nagypáli ellen végül sikerült bezsebelnünk a három pontot. Megérzésem szerint sok csapat fog itt még megszenvedni a győzelemért.
jakabzsolt
