4 CSILLAGOS ÉJSZAKA


 

Péntek este kicsit későire (20.30’) sikeredett a kezdés a Híd-Unió csapata ellen, ugyanis a Csepeli pálya foglaltsága miatt a Siketek műfüves pályáját kellett igénybe vennünk, így az az érdekes helyzet állt elő, hogy a vendégek játszottak hazai pályán. Fel is tüzelte őket ez a helyzet, illetve Csoszánszky Miklós edző, mert egy harcos, foggal-körömmel védekező és küzdő csapatot küldött pályára ellenünk a fiatal mester. Jól megszervezett védelmüket sokáig nem sikerült feltörnünk, hiába építettük fel támadásainkat, az utolsó momentumokban vagy hibáztunk, vagy rossz döntést hoztunk, vagy a hazai védelem zárt jól. Kínlódásunknak végül is Juhász Zsuzsi vetett véget a 40. percben, egy szöglet utáni kavarodásban a védők között tudott a hálóba passzolni, így ezzel a gólszegény eredménnyel fordultak a csapatok. A szünetben szerencsére Dombó mester szokásos és irigyelt higgadtságával rendet tett a fejekben, pontosabb játékot kért az akkor már esőtől ázó csúszós pályán.

 

A második játékrész ennek alapján sokkal jobban sikerült, sorra dolgoztuk ki támadásainkat, többet birtokoltuk a labdát. Második találatunkat Mészáros Edina szerezte a 48. percben, majd Bozsó Renáta perdített a hálóba az 55. percben. Húsz perccel később egy játékvezetői döntés borzolta a hazai kedélyeket, egy laposan hazaadott labdát Nagy Jenifer kapus felvett, amit a játékvezető hazaadásnak minősített, így az ötös vonaláról végezhettünk el szabadrúgást, Mészáros Edina legurítását Tóth Ági passzolta a hosszú sarokba.

 

Sajnos a mérkőzés nem múlt el sérülés nélkül, két ütközés után Helik Bettinát a mentő vitte el, kétszer is vállára esett, nem tudta folytatni a játékot, így a 26. percben végleg le kellett cserélni.

 

 

 

Csoszánszky Miklós Híd-Unió SE:

Az utolsó meccseinkhez képest egyre jobb formába került csapatom, amit az Astra elleni mérkőzés is alátámasztott. Az első félidei játékunkra egy jellemző szó volt: fegyelmezett! Jól zártunk vissza saját térfelünkre, időben átvettük az ellenfél játékosait és időben megtámadtuk a labdát birtokló játékost. Ezek mellett  az ellentámadásokra is maradt erőnk, és szép labdajáratással többször is felértünk ellenfelünk kapuja elé. Az első félidő végén egy szöglet után ugyan gólt kaptunk, de ez nem törte le lékesedésünket.

A második játékrészben, egy-két figyelmetlenség után újabb gólokat kaptunk, és a pálya is ketté szakadt kicsit, de több alkalommal is  támadásba lendültünk, de ezek sajnos ellenfelünk tizenhatos vonalánál elhaltak. Mindent egybevéve, jó mérkőzésen egy erősebb ellenféllel szemben sikerült tisztességgel helytállnunk, és minden játékosomat dicséret illeti, és úgy gondolom hogy felemelt fejjel hagyhattuk el a pályát!

 

 

Tóth Ágnes: Ilyen jól még sosem játszott a Híd-Unió csapata ellenünk, nagyot kellett küzdenünk… Gratulálok játékukhoz, nehezen törtük fel védelmüket. A korán megsérült Helik Bettinek mielőbbi felépülést kívánunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.