A héten, kihasználva az őszi szünetet, több mérkőzést is abszolváltunk a különböző bajnokságokban. Az NB1-es pontvadászatban és az U17-ben is az UTE csapatával kerültünk szembe és sajnos, bár mindkét meccset behúzhattuk volna, csak az egyiken sikerült. Így egyik szemünk sírt a másik viszont nevetett. Nézzük előbb a fiatalokat, akiknél bizony nagy visszaesést eredményezett az úgy nevezett „aranygeneráció” kiöregedése, ( a csapat elődje két éve bajnok lett a Ferencváros és az MTK előtt, sőt még tavaly is csak gólkülönbséggel szorultak le a dobogó második fokáról ) Halászi Kinga, Szabó Bogi, Jakab Kata, Vidács Kriszti, Kakuszi Adrienn hiányát, nehezen tudja feldolgozni a csapat. ( Ha belegondolunk, még felnőtt szinten is meghatározó játékosok ők) A már akkor is remek játékerőt képviselő Pintér Vió és az azóta felcseperedő Kancsár Evelin mellé egy teljesen új csapat alapjait tette le Dombó János és Molnár Judit. Többen nagyon fiatalok és tapasztalatlanok, és persze vannak akik most ismerkednek a labdarúgás alapjaival. Emellett a csapat gólgyárosa Németh Dorottya hosszú ideje sérült és nagyon hiányzik , de nem mellékesen Vió sem egészséges.
Ettől függetlenül nem kezdtünk rosszul a lilák ellen, bő 10perc elteltével akár 2-0 – ra is vezethettünk volna, de mindkét 100%-os ziccer kimaradt. Ahogy lenni szokott , az ellenfél első valamire való támadásából gólt ért el. Innentől elkezdődött a birkózás , a néhol szikrázóan kemény mezőnyjáték, de a végén az egyenlítésért egyre többet kockáztató csepeli csapat, megkapta a kegyelemdöfést a vendégektől. A vége 0-2 lett, nem volt idő már a javításra.
Másnap a „felnőttek” mérték össze erejüket, nem minden előzmény nélkül, hisz ebben a szezonban Újpesten hoztuk talán a „leggyengébb formánkat” azaz, semmi nem sikerült. Most, már az első pillanatokban azt lehetett érezni, hogy a csapat szemernyi kétséget nem hagy a felől, hogy ma győztesként szeretné ( mit szeretné – AKARJA) elhagyni a pályát. A lányok mindent meg is tettek ennek érdekében és újra a szebbik arcát mutatta a CSAPAT, de hozzátennénk,a helyzetkihasználással nem lehetünk teljesen elégedettek, és többször is túlzottan „udvariaskodtunk” egymással és gólhelyzetben passzoltunk. Ettől függetlenül mindenki nagy dicséretet érdemel, már csak a hozzáállása miatt is.
jakabzsolt
