Hát elkezdődött! Nem mondom, hogy azonnal, rögtön a kezdő sípszó után, de megmozdult valami az biztos. Kicsit kevesebben voltak, mint ahogy számítottam rá, de akik ott voltak azok azt hiszem, nem bánták meg, hogy szombaton – szieszta időben – úgy döntöttek, megnézik az elmúlt idény Bajnok és Kupagyőztes csapatának az Astra Kiskunfélegyházi Bulls-nak az első hazai mérkőzését.
Azért volt időm és helyem itt a „papírlapon” ezt „elmondani” ( upsz ) , mert az első félidőben nem sok minden történt, leszámítva, hogy az elején a két csapatkapitány ünnepélyes fogadalmat tett a sportszerűség mellett. Azaz, nem mondom, hogy nem volt néhány helyzet, de mindenképpen „idény eleji formában” kezdtük meg a NAGY menetelést, már ami helyzetkihasználást vagy a helyzetkihasználási-akaratot illeti.. A vendég csapat kapusa, Kósa Viktória, ha összevágatja a meccsen jelen levő dagi kamerás pasassal ( név és telszám a szerkesztőségben ), az összes védésének felvételét, és elküldi dvd-n a Real Madridba ( vagy szabdon töltsd ki a kipontozott részt ……….. csapatába) , simán leigazolják. Mindenesetre a hazaiak, még rá is tettek egy lapáttal, hogy felnagyítsák, az amúgy sem kicsi teljesítményét. A végére azért sikerült Szabó Boginak egy gólt szó szerint kiharcolnia.
A második félidőre már, az általam is kedvelt – lehengerlő Astra Bulls jött ki, és rögtön magához ragadta a kezdeményezést, és megmutatta, hogy mi az erőssége. Gyors, kemény, szellemes és sikeres játékkal örvendeztették meg a publikumot. Az új igazolások megszerezték az első góljaikat, Dikanová Dominiká rögtön egy mesterhármassal kezdett, és azonnal megállapítható volt, hogy „jól áll neki a futsal”. Csorbai Niki is belejött a végére és ha lett volna még egy félidő… de nem volt. Persze mondjuk el azt is, hogy eléggé hiányos volt az Astra névsor , többen is betegség és különböző okok miatt voltak igazoltan távol. A mérkőzés vége után kettős érzésem volt, egyrészt megkaptam amit akartam, 8-0, kell ennél több? Másrészt azért úgy láttam, hogy azért EZ A BIKA MÉG CSAK EGYSZEMŰ!
jakabzsolt
