Teremts jó, átlátható és működőképes környezetet, végy egy jó kapust, szerezz kiemelkedő képességű védőket és persze a mágnestáblán alkoss meg egy szervezett védekezést. Tegyél hozzájuk támadó felfogású, kreatív játékosokat, akik gólképesek, keverd az idősebbeket a fiatalokkal, és persze legyen mindenki kitűnő állóképességű, no meg kell egy jó klubmanager! ( mert Dombó János nem csak edző, hanem angolosan mindenes, azaz az igazolásokért meg olyan Minarik EDE– ként MINDENÉRT Ő felel. Ha ezt megteszed, lesz egy jó csapatod. Persze, még sok minden egyébb is kell, mint a háborúhoz, mert ez „ Minden héten háború” , de van még két dolog, amire óriási szükség van. Az egyik a nyugodt háttér ( Kiskunfélegyháza ) a másik pedig a SZERENCSE! Ha jól emlékszem, az előző évadban talán Miskolcon kapott ki a gárda és talán ha 1-2 döntetlent játszott. De mindenképpen nagy fegyvertény, hogy jelenleg a közvetlen üldözőit nagy gólkülönbséggel győzi le az ASTRA KISKUNFÉLEGYHÁZA.
A mérkőzés jegyzőkönyve.Kattints!
Ahogy a DEAC sport.hu látta:
Amikor alig negyven másodperc elteltével azt láthatta a mintegy félszáz, a DASE Kecskeméti János Sportcsarnokba a furcsa kezdési idő (csak zárójelben: nem biztos, hogy vasárnap 15 órakor kell megrendezni a forduló rangadóját…) ellenére kilátogató közönség, hogy Farkas Éva, a DEAC motorja remek labdaátvételt követően egyedül tör az Astra kapujára, kevesen gondolták volna, hogy az odavágóhoz (0–8) hasonló eredmény születik majd az NB I 10. fordulójának méltán várt mérkőzésén.
Pedig így történt, jóllehet nagyon kevésen múlt, hogy Czóbelné Mester Kata tanítványai szoros meccsen döntsék el a bajnoki pontok sorsát. Történt ugyanis, hogy már 2–0-ra vezetett a kiskunfélegyházi alakulat, amikor két perccel az első félidő vége előtt Farkas Éva passzolt Radics Ágneshez, aki egy másodpercet sem teketóriázott, és a hosszú kapufánál érkező Oláh Anitához – utóbbi pedig az üresen tátongó kapuba – továbbította a labdát. De a lényeges mozzanat a szépítés után következett, hiszen a DEAC egy kezezést követően egy perc huszonnégy másodperccel a vége előtt büntetőrúgást végezhetett el: Tóth Angelika lövését azonban hárította az Astra kapusa, sőt, még arra is maradt ereje, hogy pontosan indítsa a pillanatnyi hazai leblokkolást kihasználó csapatkapitányt, a találkozón öt gólig jutó Szabó Boglárkát, aki Kósa Viktória mellett rendkívül higgadtan helyezett a kapuba. 2–2 helyett tehát 1–3-mal vonulhattak a csapatok a szünetre – nem kis különbség!
És hogy mennyire ott maradt még a fejekben ez a bizonyos harmadik vendégtalálat, arról a második játékrész eleje tanúskodott, ugyanis az utolsó emberként eladott labdákat és a hasonló jellegű egyéni hibákat könyörtelenül kihasználó rózsaszín mezesek egy perc nettó játékidőt követően kettőről négygólosra (1–5) növelték előnyüket. Kellett egy kis idő, mire a debreceni lányok rendezték soraikat, és ennek első jelzései Radics Ágnes helyzeteiben, valamint egy rossz befejezéssel végződő három az egyes szituációban mutatkoztak meg. Sajnos azonban ezt az időszakot sem úszta meg kapott gól(ok) nélkül a tetemes hátránya ellenére is becsülettel rohamozó hazai gárda, Dombó János tanítványai újabb két gólt szereztek (mondjuk a hetedik találatuk előtt sportszerűbb lett volna, ha kirúgják a labdát, amit inkább átemeltek a sérülés miatt földön fekvő Kósa Viktória fölött…).
A mérkőzés vége felé még a DEAC-nak is termett némi babér (Tóth Angelika lövésébe Putnóczki Petra ért bele szerencsésen, nem sokkal később viszont a visszafutó és menteni igyekvő Farkas Éva ugyanezt nem mondhatta el magáról…), de összességében megérdemelten nyert az élvonal kiemelkedően legjobb csapata. A különbség? Na, az már más kérdés. Látva a DEAC-os lányok elmúlt időszakbeli teljesítményét, nehezen lett volna elképzelhető, hogy 2–2-es első félidőt követően is ilyen forgatókönyv alapján menjen le a második…
H. M.
És ahogy Simonyi „Megmondó” András magyarázza a helyzetet:
Sokan próbálták már megfejteni mi állhat az Astra futsalcsapatának sikerei mögött? Van aki a játékosok italába kevert csodaszerben, mások az edző földönkivüli képességeiben látja az okokat, de olyan is előfordult, hogy az egyik legyőzött ellenfél vezetőedzője a nagypályások jelenlétének tulajdonitotta az elért eredményeket. A számok , a statisztikák önmagukért beszélnek. 10 bajnoki mérkőzés, 10 győzelem, legtöbb rugott gól (85), legkevesebb kapott (12) és a góllővőlista élén is egy Astrás áll Szabó Boglárka, aki 36 találatával mindössze 20-al előzi meg a második helyezettet.
Az irigyekkel nem lehet mit kezdeni, nem is szeretnék, de amikor az eredményesség okát akarjuk megvizsgálni akkor megkerülhetetlen tényező, hogy Dombó János csapata erőnlétben, gyorsaságban és dinamikában is messze kiemelkedik a mezőnyből. Mivel ezek a játékosok tudomásunk szerint születésük pillanatában még nem rendelkeztek ezekkel a képességekkel, így jó okunk van feltételezni, hogy a sok munka vezetett odáig, hogy erre szintre eljussanak. Sok csapat alkalmaz nagypályásokat mégsem tudnak olyan eredményeket felmutatni mint az Astra. Az kétségtelen előny, hogy az Astrában játszó futsalosok nagy részét nagypályán szintén Dombó edzi , így ő oda tud figyelni a pihenés-terhelés megfelelő arányára. De ez önmagában talán nem lenne elég arra, hogy magyarázatot kapjunk a sikerességre. Az Astránál adnak a részletekre is. Ez az a klub ahol minden a játékosokért van. Valamennyi mérkőzésen gyúró áll a futsalosok rendelkezésére ( és nem is akárki – Frenki, alias Hajba Ferenc ), ott vannak minden meccs elött két órával a helyszinen, precizen meg van tervezve a bemelegités és rengeteg meccset rögzitzenek kamerával , így ki tudja elemezni a tréner az aktuális ellenfelet éppúgy mint saját csapatát. U13-15-17-s bajnokságban is részt vesz a csapat ez arra utal, hogy a jelen mellett a jövőre is gondolnak a vezetők. Az sem mellékes, hogy sportot imádó alpolgármester Balla László sokat segít a város büzkeségeinek (mert a bajnoki és kupaarany hatalmas eredmény ) és Szalai Gábor is sokat dolgozik a sikerekért. Külön honlap ontja a hireket a szurkolóknak és még arra is figyelnek, hogy Varga Ferenc személyében szakképzet hangosbemondót alkalmazzanak.
Természetesen az edző személye sem elhanyagolható. Dombó János mesterien ért a csapat és közösségépitéshez. Ezt már sokszor bebizonyította. Ösztönös érzéke , mi több szakértelme van ahhoz, hogy megtalálja azokat a játékosokat akikre ráillik az, hogy nyerő tipusok. A tavalyi sikercsapatból 7-8 játékost is elengedett, igazolt helyettük néhányat de az eredmények nem, hogy rosszabbak nem lettek, hanem éppen ellenkezőleg : az Astra jelenleg sokkal jobban kiemelkedik a mezőnyből mint valaha.
