Egy elmaradt mérkőzést pótoltunk be Pünkösd napján a festőien szép Vasboldogasszonyban. A hangulat és a körítés kiváló, a közönség lelkes és szórakoztató volt, ellentétben a két csapat produkciójával. A középpályán történő labdagyömöszölés, csúszós pályán szemerkélő esőben elkövetett ívelgetések bemutatóját láthattuk, mindezt megfűszerezte egy Fogl Kati gól. A kispad nyugodtan szemlélte a mérkőzést, miközben egy nagy szövegbuborékban a „mikor jöttök rá, hogy lapos, rövid passzokkal kellene operálni” szöveg volt olvasható a levegőben.
Aztán a szünetben egy oktatás kezdődött a pálya talajáról, méretéről a vizes fű labdára gyakorolt hatásáról, megspékelve a „nem ezt beszéltük meg a meccs előtt” örökérvényű elégedetlenkedő mondattal és a fejmosás hatására megnyíltak az elmék és működni kezdett a CSAPAT.
Ja kérem, ha azt csináljuk amit kell, akkor megy ez és innentől kezdve potyogtak a gólok és Fogl Kati mellett Nagy Anett is mesterhármasig jutott, amihez Megyes Áginak és Benkő Mónikának volt még hozzáfűznivalója. Persze más jelentkezők is voltak, de már nem fértek bele az időbe, így pl. Jakab Kata két bombakapufáig jutott és a sietősen cserét kérő Kakuszi Adri helyett ( ami nem vicces ) debütáló Kancsár Evelin pedig „csak” gólpasszig jutott a lefújásig.
A tanulság az lehetne, hogy egy mérkőzés két félidőből áll és nem jó dolog az egyiket ajándékba adni a soros ellenfélnek. A második félidei játékot pedig, jó lenne memorizálni, mivel szombaton a bajnok esélyes Viktóriához utazik a gárda ahol az illendőség azt diktálja, hogy tegye oda magát a csapat.
jakabzsolt
